Egyfolytában nagyszerű lehetőségekkel találkozunk, amelyek brilliáns módon megoldhatalan problémának vannak álcázva. John W. Gardner

Útmutató a tanuláshoz

A problémaalapú tanulás (PBL)

izgalmas alternatíva a hagyományos iskolai tanulással szemben.

A problémaalapú tanulás esetében a tanár egy problémát ad fel, nem feladatokat, vagy előadásokat. Mivel nem adja meg, hogy mi a tanulás “tartalma”, a tanulás aktívvá válik abban az értelemben, hogy mi fedezzük fel és dolgozzuk ki, hogy mi is a tanulásunk tartalma az alapján, hogy mire van szükségünk a probléma megoldásához.

A problémaalapú tanulás esetében a tanár a tanulás elősegítőjeként és mentorként van jelen, nem ő a megoldások forrása.

A problémaalapú tanulás lehetőséget ad arra, hogy

• felfedezzük, hogy mit kell megtanulnunk
• fejlesszük a szociális kézségünket annak érdekében, hogy jobban teljesíthessünk csoportokban
• fejlesszük a kommunikációs kézségünket
• mondjuk ki és védjük meg az álláspontunkat bizonyítékok felsorakoztatásával és megalapozott érvekkel
• váljunk rugalmasabbá az információk feldolgozásában és a kötelességeink teljesítésében
• gyakoroljuk azokat a kézségeinket, amelyekre szükségünk lesz az egyetem elvégzése után

A problémaalapú tanulás összegzése:
Ez egy egyszerűsített modell – ennél részletesebb modellekre a későbbiekben fogunk utalni.

A lépések megismételhetők és újra hasznosíthatók.
A 2-5 lépések megismételhetők, ahogyan új információ kerül napvilágra és újra definiálja a problémát.
A 6. lépés is megtörténhet egynél többször – főleg, amikor a tanárok hangsúlyt fektetnek arra, hogy az “első változatnál” tovább jusson egy diák.

1. Járjuk körül a problémát:

A tanárunk ellát minket egy “rosszul strukturált” problémával.
Beszéljük meg, hogy mi a probléma és készítsünk listát a lényeges pontokról.
Lehet, hogy úgy érezzük, hogy nem elegendő a tudásunk a probléma megoldásához, de ebben rejlik a kihívás!
További információk összegyűjtésére és új fogalmak, alapelvek, vagy akár kézségek elsajátítására lesz szükség a problémamegoldási folyamat során.

2. Készítsünk listát arról, hogy mi az, amit tudunk

Mit tudunk, ami segíthet a probléma megoldásában?
Ebbe beletartozik az, amit mi, személy szerint tudunk, és minden egyes csapattag képességei és erősségei is.
Vegyük figyelembe, vagy akár írjuk le mindenki hozzájárulását a probléma megoldásához; ez bár furcsának tűnhet, nagy lehetőségek rejlenek benne.

3. Fogalmazzuk meg a problémát a saját szavainkkal:

A probléma megfogalmazásába beletartozik a saját, illetve a csoportunk elemzése azzal kapcsolatban, hogy mit tudunk, és hogy mit kell megtanulnunk a megoldáshoz. Szükség van a következőkre:

• egy írásba foglalt probléma megfogalmazás
• egyetértés a csoporton belül a probléma megfogalmazását illetően
• a tanárunk visszajelzése a probléma megfogalmazásáról. (Ez nem kötelező, de jól jöhet).

Megjegyzés: A probléma megfogalmazását lehet, hogy kicsit át kell írni egy-egy új információ felfedezésénél, vagy egy régi információ elvetésénél.

4. Készítsünk listát a lehetséges megoldásokról
Minden lehetséges megoldást írjunk le, aztán tegyük sorrendbe őket a legjobb megoldástól a legrosszabbig.
Válasszuk ki azt, amelyik a legjobb, vagy amelyik a legvalószínűbb, hogy működni fog.

5. Készítsünk listát arról, hogy milyen feladataink vannak és milyen időkeretben kell elvégeznünk ezeket

• Mit kell tudnunk és mit kell tennünk ahhoz, hogy megoldjuk a problémát?
• Hogyan tudjuk rangsorolni a lehetőségeket?
• Ezek hogyan kapcsolódnak a megoldásokat leíró listánkhoz? Közös nevezőre tudunk-e jutni?

6. Készítsünk listát arról, hogy mit kell még megtudnunk
Kutassunk olyan tudás és adatok után, amelyek alátámasztják a megoldási tervünket.
Információra lesz szükségünk az űrök betöltésére.

• Beszéljük meg, hogy milyen forrásokat használhatnánk (szakértők, könyvek, weboldalak, stb.).
• Adjunk ki kutatási feladatokat és határidőket is szabjunk nekik.

Ha a kutatásunk alátámasztja a megoldásunk helyességét, és ebben mindenki egyetért, a 7-es pontra ugorhatunk. Ha nem, térjünk vissza a 4-es ponthoz.

7. Írjuk le a megoldásunkat a megoldás helyességét igazoló dokumentumok csatolásával és adjuk be.
Lehetséges, hogy kiselőadást kell tartanunk a kutatásunk eredményeiről és/vagy javaslatokat kell tennünk egy csoportnak vagy az osztálytársainknak.
Ebben benne kell lennie a probléma megfogalmazásának, a kérdéseinknek, az összegyűjtött adatoknak, és a megoldás helyességét igazoló bizonyítékoknak, amelyek az adatelemzésen alapulnak: röviden szólva írjuk le a folyamatot és az eredményt.

A következtetéseink előadása és megvédése:

A cél az, hogy ne csak a következtetéseinket adjuk elő, hanem azt is, hogy min alapulnak. Készüljünk fel a következőkre:

• Fogalmazzuk meg világosan a problémát és a következtetéseinket
• Foglaljuk össze a folyamatot, milyen lehetőségeket vettünk számításba és milyen nehézségekkel találtuk szembe magunkat
• Győzzük meg a többieket a megoldásunk helyességéről, de ne erőltessük rájuk azt. Állítsuk őket a mi oldalunkra, vagy legalább érjük el, hogy előítélet nélkül megvizsgálják az érvelésünket és a bizonyítékainkat
• Segítsünk másoknak tanulni, ahogy mi is tanultunk
• Ha kérdések merülnek fel és tudjuk a választ, válaszoljunk egyértelműen, ha nem tudjuk a választ, valljuk ezt be és gondolkodjunk el rajta a későbbiekben

Ha megosztjuk azt, amire jutottunk a tanárainkkal és a többi diákkal, az jó lehetőség arra, hogy megmutassuk, hogy valóban tanultunk valamit. Ha jól ismerjük a témát, ez egyértelműen ki fog derülni. Ha valamilyen kérdés felmerül és nem tudjuk rá a választ, tekintsük ezt egy feltárandó lehetőségnek. Azonban büszkén vállaljuk azt, hogy figyelmet fordítunk a minőségre a kiselőadásunkban. Lásd még a projektek prezentációjáról szóló tájékoztatót.

8. Nézzük át, hogy mit is teljesítettünk
Ez a feladat vonatkozik az egyénekre és a csoportra is. Legyünk büszkék arra, amit jól csináltunk, és tanuljunk abból, amit nem. Thomas Edison is büszke volt a rosszul sikerült kísérleteire is, és úgy vélte, hogy ezek is szükséges részei voltak a sikeres eredményekhez vezető útnak.

9. Ünnepeljük meg a jó munkát!

Fordította: Kolozsvári Orsolya, Debreceni Egyetem, Szociológia Tanszék. Az egyetem honlapja: www.unideb.hu

A kurzusprojektek megszervezése és prezentációja | A problémaalapú tanulás (PBL)